Két csapatban játsszuk úgy, hogy az egyikben eggyel több játszó legyen, mint a másikban. Ahol többen vannak, az a "fiúk" csapata, ahol kevesebben, az a "lányoké". A "fiúk" csapatában többnyire lányok is vannak (szükségszerűségből, ha nincs elég fiú), de a lányok közé nem állnak fiúk.
A lányok összebeszélnek egymás között, hogy ki legyen a hoppon maradt vőlegény; őt a játék folyamán senki sem fogadja el. Ezután fölállnak két sorban egymással szemben. A "fiúk" sorából az egyik szélen álló kezdi: odamegy az egyik lányhoz, és meghajol előtte. Ha a lány elfogadja, belekarol és odébb mennek, ők már csak figyelik a játékot. Ha nem fogadja el, kikosarazza (pl. tapsol egyet); a "fiú" akkor visszamegy a helyére. Indul a következő, és sorban valamennyi "fiú". Mindenki addig választ a még megmaradt lányok közül, amíg minden lányt el nem visz valaki: akinek a játék végén nem jut lány, az a hoppon maradt vőlegény.
| Kép | |
| Játékkategória | népi játék |
| Szerző | Lázár Katalin |
| Beküldő | Lázár Katalin |
| Adatközlő | |
| Gyűjtő | Hegedüs Margit |
| Játék tömb | párválasztó |
| Típuscsoport | párválasztó társasjáték |
| Típusszám | 4.4.303.0 |
| Dialektus csoport | Északi dialektus |
| Gyűjtőhely | Galgamácsa |
| Megye (1913-as felosztásban) | |
| Forrás | Népi Játékgyűjtemény -Zenetud.Int. |
| Forráson belüli azonosító | LSZ 49156 |
| Gyűjtési idő | 1952 |
| Magyarázat | |
| Kapcsolódó linkek a Játékházban | |
| Utolsó módosítás | 2007.07.09. |