Gobbit

Gobbit szigetén az élet körforgása a maga megszokott ütemében zajlik. A kicsit megeszi a nagy, a nagyot megeszi a még nagyobb. Kígyók, kaméleonok és szúnyogok kergetik egymást, vagy adott esetben menekülnek egymás elől éjt nappallá téve. A játékosok óvó vagy támadó keze dönti el, ki marad életben és kit fal fel a nála eggyel nagyobb állat. Közös nevezője a gyorsasági és ügyességi társasjátékoknak, hogy a szabályaik nem a hosszúságukról híresek. Ez alól a Gobbit sem kivétel, a játék elején meg kell keverni az állatok pakliját és szét kell osztani egyenlően a játékosok között. A játékosok nem nézhetik meg, milyen lapokat kaptak, ezért arccal lefelé leteszik maguk elé, mivel mindkét kézre szükség lesz a szigeten. Ettől a ponttól kezdve, az a játékos, akinek elfogynak a lapjai, kiesik.

A játékosok egymást követve kártyákat játszanak ki felfordítva maguk elé. Ez szépen sorban egészen addig zajlik, ameddig nem bukkannak elő olyan állatok, amelyek egymásnak ugranak. Ahogy előbukkannak az állatok, megkezdődhet a vádaszat és a védekezés. A kaméleon megeszi a szúnyogot, a kaméleont pedig a kígyó, de csak akkor, ha mindkét állat ugyanolyan színű. Abban a pillanatban, ahogy a játéktéren egyik állat le tudja vadászni a másikat (pl. piros kaméleon, piros szúnyog), a játékosoknak két dolguk van. Az a játékos, aki előtt a támadó állat van, megpróbál a lehető leggyorsabban lecsapni arra a kártyára, amit meg tud és persze meg is szeretne enni. A védekező játékos pedig ezzel egyidőben, próbálja megvédeni az állatát és az alatta kijátszott összes korábbi lapot, úgy, hogy rácsap a saját állatára, ezzel megvédve őt. Amennyiben sikerül a védekezés, minden a játékos előtt kijátszott kártya visszakerülhet a játékos paklijának aljára, így végülis életben tartva a játékost. Ha viszont a támadó volt a gyorsabb, akkor „megeszi” a levadászott játékos előtt kijátszott összes kártyát, így növelve a saját pakliját és az esélyeit a túlélésre.

Ezáltal, minél több lap van előttünk, annál éberebbnek kell lennünk, mert ha nem sikerül megvédeni őket, akkor egyszerre több kártyát is veszthetünk.

Amennyiben egy játékos összes kártyája elfogy, kiesik a játékból és kopogó szellemként tér vissza. A kopogó szellemek bár nem nyerhetnek, de nem maradnak cél nélkül és borsot törhetnek a még életben maradt játékosok orra alá. A kopogó szellemek nem a táplálékláncot figyelembe véve tevékenykednek, hanem ők mindig a párokat keresik. Ha a játéktéren megjelenik két egyforma színű állat, ők hamar megtámadhatják őket. Ha viszont nem sikerül megóvniuk a játékosoknak ezeket a kártyákat, akkor a szellemek elviszik nem csak a párokat, de minden alattuk található kártyát is. Azokat a lapokat amelyeket a szellemek elvittek, azok már többé nem kerülnek játékba, így minél több a kopogó szellem, a játék, annál gyorsabb iramban közelít a végéhez.