BÁV ZRt.

Történeti áttekintés

A BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel ZRT. alapítását 1773-ra datálja, amikor jogelődjét, az első magyar királyi zálogházat Mária Terézia kiváltságlevelével Pozsonyban megnyitotta. A zálogházat a bécsi zálogház mintájára szervezték, fő célja az uzsorakamat letörése volt. Székhelyét 1787-ben előbb Budára, majd 1802-ben Pestre helyezték át. Tevékenysége hamar közismertté és népszerűvé vált, a forgalom - Pest és Buda rohamos növekedésével, gazdasági, hivatali jelentőségének bővülésével párhuzamosan - gyorsan emelkedett. A XIX. század közepére egyértelműen bebizonyosodott, hogy a királyi zálogház nemcsak a szegényebb rétegek számára végez hasznos altruista tevékenységet, hanem egyúttal nyereséges üzletként is megállja a helyét. 1903-ban felépült a jelenlegi székház, a kor technikai színvonalának megfelelően kialakított ügyfélforgalmi és tárolási helységekkel. 1920-ban tevékenysége kibővült az un. beraktározási tevékenységgel és ekkor kezdte meg Állami Árverési Csarnokként való működését is. Még ebben az évben megtartották az első, igen nagy érdeklődéssel kísért művészeti aukciót is. 1924-ben került sor a Postatakarékpénztárral való összevonásra.

A II. világháborút követően 1948. augusztus 5-én a Minisztertanács elrendelte az Állami Zálogház és Árverési Csarnok Nemzeti Vállalat létrehozását, amely jogfolytonosan átvette a Postatakarékpénztár zálogüzletágának tevékenységét. A cég 1951-től, mint Bizományi Áruház Vállalat működött tovább. A nemzeti vállalattá történő átalakulást követően - a háborút megelőző időszakkal ellentétben - a favorizált üzletág a bizományosi árusítás lett, amelynek célja a magánkézben lévő használtcikk-kereskedelem elsorvasztása volt. E tevékenységi kör bővítése a vállalaton belül a speciálisan bizományi értékesítéssel foglalkozó üzlethálózat kiépítését tette szükségessé. A hatvanas évek végén bekövetkező gazdaságpolitikai koncepcióváltás kedvezően érintette a BÁV-ot, nagyobb mozgásteret és önállóságot teremtve részére. Megszűntek a záloghitelezéssel kapcsolatos fenntartások, tisztázódott a vállalat profilja és tevékenységi köre. A zálogtevékenység fejlesztése a zálogfiók-hálózat korszerűsítését és növekedését idézte elő a 70-80-as években.

A kilencvenes évek elején lezajló politikai és gazdasági rendszerváltás új feltételek közé helyezte a BÁV-ot. A vállalat 1991. október 1-jével átalakult zártkörű részvénytársasággá, majd 1992 júniusában 200 M Ft jegyzett tőke emelést hajtottak végre.

A BÁV ZRT. részvényeinek nyilvános forgalomba-hozatalára 1997. szeptember 29-től október 10-ig került sor, majd 2 millió db. 1.000 Ft-os névértékű névre szóló törzsrészvényt 1997. december 4-én bevezették a Budapesti Értéktőzsdére. A társaságnál jelentősen nőtt a tőketartalék és az eredménytartalék összege. A tőketartalék növekedése az átutalt privatizációs ellenérték hányad következménye, az eredménytartalék pedig a mérleg szerinti eredmény hatására nőtt. A társaság erőssége a záloghitelezési tevékenység, melyet az 1998. december hóban alapított 100% BÁV tulajdonú BÁV Zálog Pénzügyi és Szolgáltató ZRT., mint pénzügyi vállalkozás jogosult a továbbiakban végezni. A zálogtevékenységet e cég megbízottjaként a BÁV ZRT. végzi. Az előbbiek miatt a BÁV ZRT. gazdálkodási adatait a társaság konszolidált mérlegéből kiemelt adatokon keresztül mutatjuk be. A társaság kezdeményezésére 2000 júliusában a részvények kivezetésre kerültek a tőzsdéről.