Békés István

Tanulmányait a debreceni piarista gimnáziumban kezdte, majd a református gimnáziumban érettségizett, Bay Zoltánnal és Törő Imrével egy osztályban. Joghallgató, majd bölcsészhallgató volt, ám az egyetemet nem fejezte be. Debrecenben és Budapesten volt újságíró, Berlinben filmkritikus. Dramaturgként dolgozott a Star némafilmgyárban. A Tanácsköztársaság bukása után Szolnokon bebörtönözték. Az 1930-as években baloldali nézetei és cikkei miatt ismét elhallgattatták. 1946-ban megalapította és szerkesztette a Jövendőt, a Magyar–Szovjet Baráti Társaság kiadásában megjelenő hetilapot. 1946 és 1949 között a Magyar Rádió színházkritikai rovatát szerkesztette. 1949 és 1951 között igazgatta a Vidám Színházat. Az 1950-es években ismét félreállították. 1962-ben megjelentette az új magyar anekdoták első és második kötetét és 1966-ban Magyar Ponyva Pitaval című könyvét, amelyben feldolgozta a magyar ponyvairodalom történetét a 18. század végétől a 20. század elejéig. Az egyik kitalálója és megalkotója volt a Szentendrei Teátrumnak, ahol fia, Békés András rendezett. Műfordítóként – többek között – Majakovszkij verseinek első magyar fordítását végezte el.

Álnevei: Ménes Lajos, Kara István.